Ma már mindenki beszél triázsul -Triázs-őrület minden szinten

Az új kormányrendelet alapján 2019 január elsejétől a kórházak sürgősségi egységein – egységesen mindenhol – bevezetésre került a sürgősségi ellátás alapját és biztonságát garantáló osztályozó, azaz triázs-rendszer, illetve próbaüzemmód szerint az egységek újabb elemeként, az  Akut Alapellátási Egység (AAE), amelynek legfontosabb feladata a várakozási idő csökkentése és a sürgősségi egységek tehermentesítése.

Senki ne mondja nekem, hogy mi magyarok nem tudunk különlegesen ünnepelni! Az ünnepi asztalra rakott sajtóhiszti sokunk életét megkeseríti. A sürgősségi betegellátást érintő változtatások miatt kialakult véleményszkander szinte minden réteget, minden szaksajtóst, nem szaksajtóst és minden hozzá nem értőt megmozgatott. Van akit kicsit jobban, a szerencsésebbeket kicsit kevésbé. Jelenleg ott tartunk, hogy egy több éves, akár évtizedes gyakorlattal rendelkező triázs, már nem mer a betegek elé járulni, munkáját végezni, vagy véleményt alkotni a saját feladata mellett, mert úton útfélen korholó bírálatokba szalad, amelyeknek hangsúlya az – az olvastam az újságban, hogy nem is értenek hozzá – kijelentéseken van. Egyszóval nincs bennünk bizalom, pedig sokunk, de elsődlegesen maguk a betegeink megérdemelnék.

A bulvár szintű kommunikációnak köszönhetően a szakértők megszólalásának nincs súlya, így hatása sem.  A  valós szakértők – a kórházakban napi gyakorlatot végző triázs ápolók, a triázst munkájukban alapként használó szakemberek, a triázs, mint szemléletet és gyakorlatot oktatók, vagy a  számukra szükséges rendszert biztosító vezetők – véleménye elsikkad a médiában.

A korábban nem mindenhol működött a  triázs – rendszer

TRIAGE

TRIAGE

Az akut jellegű betegellátás egyik meghatározó alapeleme, szemlélete módszere – nélküle nincs beteghez rendelt ellátás, nincs betegbiztonság, nincs optimálisan kihasznált ellátói kapacitás.

Sokan esnek egyből pánikba, hogy orvos nélküli döntések áldozataivá válhatnak az új rendszerben. Nos, ez nem így van! Soha nem volt így, és ezután sem lesz erre lehetőség.

Tény,  korábban nem mindenhol működött a  triázs – rendszer, így nem csak a betegeknek és hozzátartozóinak jelenthet újdonságot.

A triázs nem önállóan dönt, hanem a sürgősségi egység műszakvezető orvosával történő megbeszélés, azaz referálás után, az orvos javaslatára támaszkodva!

A triázs  elsődleges feladata, hogy kiszűrje a veszélyeztetett betegeket és melléjük rendeljen minél korábban megfelelő ellátókat, azaz a sürgősségi osztályon  belül meghatározza az ellátás sorrendiségét és szintjét.  A triázs folyamatát minden esetben vizsgálat követi, aminek eredményeként határozzák meg a beteg további útját. Tehát a magasan kvalifikált triázs ápoló tevékenysége és döntése, pont a betegek biztonságát szolgálja.

Az egységes triázs- rendszer kicsit csalóka lehet sokak számára, hiszen sok olyan kórház van ma Magyarországon, ahol ezen rendszer szerint működtek működött a sürgősségi osztályok, amelyről korábban már írtam részletesen.  Akad olyan kórház is, ahol az alapellátási ügyelet elődje a háziorvosi ügyelet – igaz, nem. a sürgősségi osztály szerves részeként – az adott intézményben, fizikai közelségben foglalt helyet, így számukra a változás kisebb mértékben lesz érzékelhető az AAE bevezetésekor. Ott, ahol a rendszer kiforratlan, illetve minden tekintetben átszervezést igényel az ellátás, komoly igyekezetre van szükség, amely egyaránt érinti a betegtájékoztatást, a feltételrendszerek biztosítását és a dolgozók felkészítését is.

 

A szakdolgozók felkészítése hallatán sokan érzik úgy, hogy ez az oldal még fejlesztésre szorul, noha vannak képzett szakemberek a területen, de a korábbi képzésük nem specifikusan erre a munkakörre lett árnyalva. Viszont azt is tudni illik, hogy a szakképzett ápolók rendszeresen részt vehettek  eddig is az MSOTKE által szervezett triázs-kurzusokon, ahol megismerhették az új irányvonalakat, illetve frissíthették a tudásukat. A szakorvos képzésnek a triázs alapeleme, így ennek keretében  évek óta megismerhették a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszert (MSTR) is.

Van sürgősségi szakirányú képzés

A jelenleg is működő OKJ Sürgősségi Szakápoló képzést szinte minden képzőhelyen meg lehet találni – ennek egyik alapeleme a triázs ismerete. Erre lehet építeni egy az egységes standard (MSTR) használatát készség szinten biztosító tanfolyamot. Ugyanakkor kiterjesztett hatáskörre van MSc  – Advanced Practice Nurse – (APN) – képzés is, sürgősségi ellátás területén. Vidéki egyetemeinken a  téli hónapokban nagyjából 40-50 diák fog oklevelet kapni, illetve tavasszal a fővárosban számszerűen 13 ember kapja kézbe a végzettséget igazoló egyetemi diplomát. Ez a létszám nyárra elérheti a 60 főt! Ez akár jó is lehetne, de sajnos nem biztos, hogy a végzett kollégák egy sürgősségin akarnak majd dolgozni Ennek az lehet az oka, hogy a nappali képzésüket fojtatva érték el az Msc képzést csúcsát és többüknek kevés a i szakmai gyakorlata, rutinja, így nagyon bátorsága sem. Persze vannak rutinos, végzésre váró hallgatók is, akikért a szakma két kézzel kell, hogy kapjon, mert szükség van rájuk. A képzés noha van, mégsem tökéletes, hiszen ha az volna, akkor most mindenki a fotelben ülve várná a Lidokainnal érzéstelenített átlépést az új rendszer felé. De sajnos ehhez kicsit komolyabb érzéstelenítő kell majd, mert nem kizárt, hogy kicsit fájni fog.

Korrekt képzésre szükség van

Kár lenne azt mondani, hogy ez a menetirány így tökéletes, mert valószínű, hogy nem az de legalább elindult valami, amit lehet fejleszteni. Szükséges volna egy képzési formát kialakítani ahhoz, hogy az adott területnek legyen identitása és a szakmát hivatásként végző kollégának presztízse. Kell, hogy a képzett szakember magáénak érezze, hogy értse és akarja ezt a pozíciót. Kell, hogy akarjon , esetünkben sürgősségi nyelven ( triázsul) beszélni emelt szinten. De ez a vágy kevés. Ennek a vágynak meg kellene valahogy felelni. Nem egyszer és nem csak szakmailag, hanem mentálisan és pszichésen is. Akár két-három évente periodikusan és rendszeresen, ha úgy tetszik, akkor hivatalosan is meg kell tudnia szerezni a pozíciót, amelyben súlyos döntéseket kell hozni. De mindenekelőtt egy jól szervezett iskolai képzés keretein belül, tökéletesen el kell tudni sajátítani számtalan skillt. Kezdve a fókuszált vizsgálatok helyes értékelésén, a csapatmunkán keresztül  a kommunikáció helyes alkalmazásával együtt, átfogó szakmai kompetencia megszerzéséhez kell tudni hozzásegíteni a elhivatott jelentkezőket.

Napokig olvasgattam a cikkeket és sóvárogva kerestem az értelmes és bennfentes hangokat, de alig, vagy nagyon elrejtve találtam meg. Ahhoz viszont, hogy következetes véleményt tudjunk alkotni, szükségünk van a valós szakemberek véleményérre is. Olyanokéra, akik aktívan részt vesznek az egyetemi képzésekben, akik nem csak megálmodták az új rendszert, hanem bevetésre indikálták, illetve vezetőként a feltételeket biztosítani próbálják. Kommunikációnkat a társadalom, a betegeink és a szakma irányába is ezekre a véleményekre kellene építenünk!

Az új sürgősségi rendelet lassan be fog indulni. A gördülékenysége nagymértékben rajtunk is múlik, hiszen mi élünk és dolgozunk benne. Persze mindehhez idő kell, pénz és humánerőforrás. Viszont ebben a nagy gépezetben mindannyian fontos alkotóelemek, apró fogaskerekek vagyunk. Mindenkire egyformán szükség van! Kezdve a rendszert értő betegtől, a rendszert működtető erőkig.

A cikk publikálásának első dátuma, 2019.12.28

Második, szerkesztetett kiadás: 2019.03.04

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s