A világ első szívműtétjének története, és annak történelmi ereje- Rhen sztori

 

1896. szeptember 7-én este egy frankfurti kórházban, Siegel pályájának elején járó doktor az esti rutin megkezdéséhez készülődött. Ludwig Rhen professzor szabadsága ideje alatt vállalt több ügyeletet, hogy a jó nevű professzor biztos kézben tudva az osztályát, pihenni tudjon. Zsírpapírba csomagolt vacsorájának az utolsó morzsáit szedte fel a már nagy időt megélt, kedvenc fatányérjáról. Fáradtan állt fel az asztaltól, hogy kinyújtózzon és elkészítette az esti teáját. A kopott pohár, illatozó tartalmát kevergetve az ódon épület hatalmas boltíves ablaka elé lépett. Élvezte az esti nyugalmat. Még két nehéz nap várt rá, amíg a professzor úr hazaér. Gyakran tett egyszerű sétákat a hatalmas boltívű termek falai között, mintegy kikapcsolódásképpen. Az ilyen esti séták alkalmával, gyakran az életéről elmélkedett, a megtett útjáról, amit választott hivatásában szorgalmasan tanuló orvosként járt be. Nem tudta, nem tudhatta, hogy aznap éjjel, egy ilyen séta alkalmával egy olyan eseménysorozat szereplője lesz, amely alapjaiban változtatja meg az orvostudomány addigi ismereteit a szívsebészetről.

images
A történelmi kórház
1797eaee77d17cc3396eba77036f09c6
Korhű  kórházi kép

Siegel esti sétájának a végén járt. Összeszedte a betegekről összegyűjtött dokumentációkat és vizitelni indult.
Hirtelen hatalmas dübörgés és segélykiáltás rázta meg a tátongó csendet, a szomszéd terem bejárata felől. Minden addigi elképzelését félredobva igyekezett a hang felé, mert tudta, hogy valaki bajban van, valakin segítenie kell.
Egy vérző fiú feküdt a padlón, egy csendőr reszkető kezei között. Szőttes ingét vér áztatta, bőre nyirkos volt, arca sápadt, ajkai halványlilák. Alig vett levegőt és tekintete a távolba meredt.
Utolsó erejével kapaszkodott a csendőrség felé a fiú, mintegy 300 méteren át vonszolva sebzett testét, hogy egy utolsó esélyt találjon a mellkasán ért szúrt sebének gyógylására. Teste hűvösen, ernyedten feküdt a kétségbeesett csendőr ölében, alóla vér szivárgott ki.

Siegel doktor azonnal a fiú segítségére igyekezett. Szólt az éjszakai ápolónőnek, hogy segítsen a fiút vizsgáló terembe vinni, és véres ruháitól megszabadítani. Vizsgálta során látta, hogy a fiút mellkason szúrták. Egy másfél centis szúrt sebzést látott a bal oldali mellkasfélen a negyedik borda alatt. Siegel tudta, hogy a fiút szíven szúrták. Tehetetlenséget érzett, és fülében egyre hangosabban hallotta az oly sokszor hallott és leírt alaptételt, hogy „a szív sebei halálosak és azok is maradnak mindörökre”. A fiút lemondóan egy ágyra fektették a fehérre meszelt hatalmas falak által körülvett teremben. Betakarták, és reménykedtek, hogy talán még élni fog, mire Rhen professzor visszaér.

Két nappal később, a már csodaszámban emlegetett fiú még élt. Siegel elmondta Rhen-nek, hogy a fiú haldoklik. Arca fehér, beesett, bőre nyirkos, szívverése ritka és gyenge.
Dr. Ludwig Rhen akkor, aznap éjjel, 1896. szeptember 9-én egy olyan döntést hozott, aminek történelmi ereje mindörökre felemelte őt a halhatatlanok közé. Úgy döntött, hogy megoperálja a már haldokló fiú szívén a szúrt sebzést.

A történelmi lépés

A történelmi útra lépett Rhen, este 19 óra 27 perckor kezdte meg a műtétet. A műtétet a fiú jól tűrte, bár lettelennek tűnő teste haldoklott, valami csoda folytán még lélegzett. Műtét közben, a már akkoriban jól ismert szívburok feltárása nehezen ment a professzornak, de kitartásának köszönhetően meg tudta nyitni a vérrel telt burkot. Ott volt a fiú szíve a kezében. Egy élő eleven ember gyengén dobogó szíve. Megtalálta a sebzést a jobb kamra falán. A helyzet történelmi felismerés nélkül, önkéntelenül a sebzésre helyezte ujját, amitől a szív erősebben pumpált. Rhen meghozta az utolsó döntést, mintegy megkoronázva történelmi tettét, és összevarrta a szíven talált sebet. A fiú szíve vert… Az akkor érinthetetlennek tűnő szerv érinthetővé és műtéti úton is
gyógyíthatóvá vált.

rhen2
Dr. Ludwig Rhen

Ludwig Rhen hatása a szívsebészet alakulására

Dr. Ludwig Rhen Professzor történelmi műtéte elindította a mellkas és szívsebészet rohamos fejlődését. Az addig érinthetetlennek vélt szívet egyre több sebész merte megérinteni. Tuffier professzor egyetlen ujjával zárta el egy betegén az aorta falát, míg évtizedekkel később Souttar a bal fülcsén át választotta szét az összetapadt szívbillentyűket.

A hőskor úttörőit csak nehezen követték az újkor orvosai, mígnem hosszas várakozás után robbanásszerűen kezdett fejlődni a szívsebészet. 1953-ban Kirklin és Gibbon az elsők között operáltak pitvari és kamrai szeptumdefektusokat. Később a már nyitott szívműtétek lehetővé tették a billentyű műtéteket és a koszorúér műtéteket is. A fejlődés hatalmas lépésekkel halad előre az orvostudományban. A műtéti technikával párhuzamosan fejlődő műszertechnológiának köszönhetően a nyitott szívműtéteket ECMO segítségével (külső szívmotor, ami a szív helyett dolgozik a testen kívül keringetve a vért, amíg a szívsebészek operálnak) végzik.

inova-ecmo-photo-194x323
ECMO

1960-ban elvégezték hazánkban az első sikeres nyitott szívműtétet.

1967 telén, december 3-án, Christian Barnard elvégezte az első szívátültetést. A beteg 18 napot élt.

fed069bc758e2b853ab8b5dadf96c5f4.jpg

“Gyerekek, ez működik!”

Magyarországon, 1992. január 3-án hosszú évek felkészülését követően, Dr. Szabó Zoltán professzor elvégezte az első magyar szívátültetést. A SOTE szív-és Érsebészeti klinikáján, 8 órán keresztül operálták Schwartz Sándor nevű beteget. Az első szívátültetett beteg – Sándor- a mai napig él!

IMG_9356_web.jpg
Professzor Dr. Szabó Zoltánt
2.jpg
Schwartz Sándor, aki túlélte megmentőjét

Később egyre nagyobb teret hódított az invazív kardiológia. Vérereken, artériákon át feljuttatott, kamerával ellátott vezetékeken át, a szív saját ereit és járulékos nagy ereit tudják vizsgálni és szükség esetén operálni. Ezzel meg tudják szüntetni, ki tudják emelni az szívizom elhalást okozó rögöket a szív ereiben úgy, hogy azzal mindösszesen egy parányi szúrt sebet okoznak a beteg comb, vagy csukló artériáján.
Az orvostudomány fejlődése napjainkban is dinamikus. Jelenleg is számtalan kutatás folyik annak érdekében, hogy az egykoron érinthetetlennek vallott szívet, a lehető legkisebb kockázattal tudják gyógyítani műtéti úton.

Anes-Beat.jpg
Szívműtét napjainkban

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s