300 százalékos halálozási ráta – Robert Liston sztori

Avagy a sebészet fortélyai a kezdet kezdetén…

Azon kedves kollégáim, akik rendszeresen bejártak orvoslás törire, azok gyanítom, hogy legalább olyan unott képpel ültek a néha monoton, és az olykor követhetetlen órákon, mint bárki más..

Ez nem is csoda, hiszen a hőskorban annyi lovagrend volt és annyi ispotályos ház, hogy működésüknek kronológiailag történő rendezése elég nagy kihívást tudott jelenteni a vizsgára való felkészülés ideje alatt.

 

Akkoriban a karunkat adtuk volna egy színes előadásért..

 

Az internetet böngésztem egy ötlet nyomán, hogy megtudjam vajon miből nőtte ki magát a ma méltán népszerű sebész szakma, így jutottam el Robert Liston, Skót sebészhez. (1794 -1847)

Ő volt az első sebész, aki felismerte a fájdalomcsillapító nemlétezése és a gyorsan végrehajtott beavatkozások közötti, egyébként rendkívül leleményes összefüggést.

now-6f3b2b9c-4e98-4eaf-b8b1-156214e52def-1210-680
Robert Liston (1794 -1847)

Maga a sebész mesterség egy földöntúli hivatás volt (ma is az) így minden operáció komolyabb felhajtások közepette zajlott, széles plénum előtt. Így a sebész mellett helyet kapott egy lelkes néző, aki az aneszteziológus szerepét töltötte és két asszisztens, akiknek a feladatköre a fantáziátokra van bízva.

Akkoriban a lokál és egyéb anesztézia a rumnál kezdődött és a whisky-nél állt meg. Az aneszteziológus feladata az volt, hogy a súlyos sebesültet rövidke időegység alatt renyhültre itassa az épp kéznél levő altatószerrel a, fent említett anesztetikumok bármelyikével.

Robert-Liston-amputation-760x400.jpg

A cél akkoriban a túlélés volt, így a gyorsaság képezte az eljárás lényegét, szemben a mai elvárásokkal, hiszen korunk sebészei inkább a precizitásra törekednek (Hála a jó sorsnak)

Liston a gyorsaságot tökélyre fejlesztette az amputáció terén. Nem több, mint 28 másodperc alatt választotta le az üszkösödő végtagot a betegről. A sebesség révén a lehetőséget adott a betegeinek gyógyulásra… gondolta akkor (kegyeleti okokból kifolyólag nem mutatnék kimeneteli statisztikát erről)

7580165.jpg

Akkoriban a „műtő” egy egyszerű teremből, rossz esetben sátorból állt, vagy épp egy ivó asztalából, ahol kőpadok, vagy vaskos fa asztalok voltak a műtőasztalok. Minden kopár volt, a helység talaja sikált agyag, amiben megannyi sikeresen vagy sikertelenül megoperált beteg vére tapadt meg. A kiváló sebész egy zöld gumijellegű köpenyben jelent meg a bemutatókon. Mozdulatai határozottak és villámgyorsak voltak.

Liston történelmi napja

Egy napon behoztak egy fiatal férfit, aki felsértette a lábát. A belgyógyász (vajákos asszony) hosszas kezelései, melyek a gyógyfüvek és párlatok alkalmazásában merültek ki, nem segítettek a férfin. A lába üszkösödni kezdett. Liston döntött. Amputálni kell.

Az aneszteziológus egy szerencsés kiválasztott volt, Liston csodálóinak táborából, akinek az volt a feladata, hogy az alélt betegbe némi bódító levet juttasson, majd erős karjaival lefogja, ha menekülni vágyna az istenadta.

Liston, aki a sebességben látta a pozitív kimenetelt nem sokat teketóriázott. Két bevezető mondat után az asztalhoz perdült, és 2 perc alatt egyszerűen amputálta az üszkös végtagot. A beteg sajnos nem élte túl a műtétet, ahogyan a közvetlen, illetve egy közvetett résztvevő sem.

Azzal sajnos nem számolt, hogy az asszisztens kezének egy ujja is ott fog maradni az asztalon, aki később emiatt szepszisben elhunyt.

Ahogy azt sem sejtette, hogy a pengéjével egy vendég kabátját áthasítva, annak hirtelen halálát okozza. (Annyira megijedt, hogy valamely létfontosságú szervét sértette meg, hogy ijedtében meghalt.)

És ezzel be is vonult Robert Liston a történelembe a 300 százalékos, posztoperációs halálozási rátájával…

A sors furcsa fintora, hogy Liston halálának évében kezdte el a szakma feszegetni a higiéniás követelmények kialakítását, illetve annak szorgalmazását, illetve Oliver Wendell Holmes, a Harvard egykori dékánjának tudományos munkájának hatására, elkezdték keresni a fájdalomcsillapítók és érzéstelenítők hatékony megoldásait…

51308613_538496819981029_3322095690934386688_n.jpg

Vége

Forrás: Wikipedia https://en.m.wikipedia.org/wiki/Robert_Liston

Kismillió cikk és tankönyv…

Ancsa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s