Üvegbe zárt gyógymód – Az üvegfecskendők, injekciók története

A fecskendő, a modern medicina egyik alapkelléke, amit kis túlzással kijelenthetünk, hogy az átlagfelhasználás tekintetében, méltó vetélytársa a szintén sokat használt gumikesztyűnek.

Manapság az egyszer használatos fecskendőket szinte természetes módon csak kiemeljük a helyként szolgáló dobozból, vagy fiókból, majd gyógyszert szívunk fel zárt üveges ampullákból, és alkalmazás után egyszerűen eldobjuk őket.

Ahhoz, hogy megtanuljuk értékelni az ilyen jellegű hétköznapi egyszerűséget, nem árt kicsit visszanézni a múltba, és megismerni az elődeink, tanáraink mit is használtak akkoriban. Akkor, amikor mi még nem is voltunk… akkor, amikor minden elkezdődött valahol, valamikor…

1.jpg
Korabeli injekciós szett és parfümösüvegcseFOTÓ: JON CRISPIN

Feljegyzések szerint már az ókorban is alkalmaztak olyan eszközöket, melyekre rá lehetne fogni, hogy a fecskendők elődei voltak. Ezeket a korai eszközöket inkább gennyes tályogok kiürítésére használták.

A XIX. század legelején meglehetősen botladozva keresték a megoldást, hogy miként is lehetne bejuttatni a gyógykészítményeket a szervezetbe. Először nyílmérget próbáltak a bőr alá juttatni szúrt seben át, majd később, hólyaghúzóval fellazított bőrön keresztül dörzsölték be a gyógyszert. A legelső és egyben leghatékonyabb eljárásnak számított egy varrótűszerű eszköz, amelyet morfium oldatba mártottak, majd a beteg bőre alá szúrtak. (a subcután gyógyszerbeadás első jegyzett őse)

Pravaz és később Wood  (skót sebész), kifejlesztette fémdugós, kalibrált és beosztással ellátott fecskendőjét (1853-ban). 1859 után terjedt el a Pravazról elnevezett fecskendő.

Az orvostudomány dinamikus fejlődése során az eszközös és terápiás megoldások egymás mellett haladtak.

A XVII század előtt az orvoslásban leginkább párlatokat és pakolásokat használtak. Ezek a gyógymódok azonban nem mindig érték el a kívánt céljaikat. Az orvostudomány modernizálódásával együtt fejlődött a kórházrendszer. Kórházakat építettek, és igaz nem tökéletes pontossággal, de statisztikát is vezettek, az elért eredményeikről.

A tökéletesség iránti vágy és a gyógyítás hatékonysága melletti elkötelezettség sarkallta azon Nyugat – európai orvosokat, akik úgy ítélték meg, hogy a gyógykészítményeket nem elég a bőrre vinni, meg kell próbálni azt a mélyebb szövetekbe juttatni.

William Harvey vérkeringésről szóló tudományos kéziratai indították útjára a fejlődést.

3.jpg
William Harvey (1578-1657) Image of veins from Harvey’s exercitatio

A legkorábbi feljegyzett kísérlet a szervezetbe juttatott oldatok gyógyoldatokról, Christopher Wren nevéhez fűződik, aki 1656-ban bor, sör és ópium elegyét fecskendezett kutyák szervezetébe és megfigyelte az elegy okozta bódultságukat. Néhány évvel később Johann Major a feljegyzések szerint már alkalmazott intravénás injekciókat.

4
Sir Chistopher Wren 
(1632 – 1723)

 

Pasteur által tudományos tényként leírt jegyzeteit, amely az emberek életét akár veszélyeztető baktériumok, és az egyre több injekciós kúra utáni súlyos fertőzésekről szóltak. Tanai tovább sodorták az injekciós oldatok és fecskendők modernizálását és fertőtlenítését a történelem sodrában.

5.jpg
Louis Pasteur (1822 – 1895)

Jelentős áttörésnek számított, amikor 1782-ben az alkalmazott eszközök gőzsterilezésével a fertőzések számát visszaszorították.

Sokan nem is sejtik, hogy abban az időben élt egy angol farmakológus, aki hosszasan kísérletezett, hogy megtalálja a legideálisabb, általános felhasználásra szánt gyógykészítményt. Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a testnedvekkel azonos anyagot tartalmazó oldattal lehet a legjobb eredményt elérni.

Az általa kifejlesztett oldat, amit róla neveztek el, azt mi a mai modern medicinában a lehető legtermészetesebben használjuk. Az angol farmakológust úgy hívták, hogy Sidney Ringer… 🙂

 

 

Ancsa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s