Dr.Google – Egy teljes generáció háziorvosa

“A virtuális térben zajló kommunikáció, illetve annak lehetősége egyre népszerűbb tevékenység, azonban vannak bizonyos szakterületek, ahol túl a népszerű elfoglaltságon, egy olyan hivatástudatot ölt a titulus viselőjére, amellyel nem csak magának a tevékenységnek ad egy magas presztízst, hanem annak minden eszközével élni tudó szakembernek is.” (2017)

Nem árulok el titkot azzal, hogy a generációm képviselői (a digitális bevándorlók) sokszor esnek Dr. Google csapdájába. Nem fogok hazudni, van, hogy én is.  A képlet végtelenül egyszerű: Az erős negyvenes “X” megkapja az orvosától a zárójelentését, vagy ambuláns lapját. Az orvos röviden és sietve elmondja, hogy milyen eredményeket hozott a vizsgálat, majd visszacsatol, a beteg bólint és hazarohan. Otthon bekapcsolja a gépet, és lázasan ütögeti be egyenként a keresőoldalra a számára ismeretlen szakkifejezéseket. A kapott eredménytől kiborul, de még akkor sem az orvost keresi fel, hanem az egyéb keresőfelületen kínált fórumoldalakat, ahol álszakértőktől tudja meg, hogy hányféle halálos betegsége van, és a szomszéd Pirike is ebbe rokkant bele…etc

A másik tipikus eset, amikor az észlelt panasszal nem megy el orvoshoz a páciens, hanem a maga módján definiálva üti be a keresőmezőbe a “kulcsszavakat” és kap sírógörcsöt a gyászos eredményektől. Amikor már rendesen ki van borulva az illető, akkor berohan a helyi ambulanciára, vagy SBO-ra és tárgyilagosan közli a számára értelmezettnek vélt és kapott Google eredményt, illetve rendeli el a fórumokon javasolt vizsgálatokat. Fel sem merül bennük, hogy egyből orvoshoz menjenek! Hogy miért nem? Egyszerű! Nincs idejük és pénzük betegségre… Ez a szomorú valóság!

53018029_263661291188541_5722614073003081728_n
Szintén gyakran használt kifejezésre kerestem rá a Google keresőben. A kapott első három eredmény teljesen szerteágazó.

Az „X” generáció tagjai talán az egyik legnagyobb tömeget képviselik az egészségügy témakörén belüli keresésekből állított statisztikák ismeretében.  Sokszor hallható és olvasható a kifejezés: „Google doktorok;  Dr. Google betege” Abban az esetben, ha a fogyasztó, vagy páciens számára keresett tartalom nem tényszerű és hiteles közlés formájában jelenik meg, akkor csak a számukra kiemelhető lényeget ragadják meg, ami sok esetben nem más, mint a legsúlyosabb tünetük keresőbe való beírása után kapott diagnózis. Ez számunkra ijesztő és érthetetlen tud lenni. A kapott eredmény alapján nem biztos, hogy a panaszaikkal orvoshoz mennek. Nagyobb valószínűséggel keresnek fel olyan weboldalakat, ahol laikusok által generált topic oldalakon keresik a kérdéseikre a válaszokat. Sajnos kevesen értik meg, vagy menekülnek a tény elől, hogy a panaszok hátterében meghúzódó betegség további progressziója, a szakember felkeresésének késleltetésével azonos arányban emelkedik.

52854600_329467731018369_8764030545882513408_n
A generációk kommunikációs csatornái közt jelentős különbség van. Az “X” generáció esetében a Google az elsődleges információs mező!

Manapság az egészségügy egy rendkívül meghatározó, a társadalom egészét érintő terület. Központi helyet foglal el a média megjelenések minden formájában: az írott és nyomtatott sajtóban, a keresőoldalakon, valamint a televíziós csatornák híradásaiban és a közösségi médiában egyaránt. A keresőoldalak definiált jelentősége egyre rohamosabban fejlődött és vált népszerűvé. Online híroldalak, weboldalak és egyéb, ezekhez köthető, illetve függetlenül működő fórumok és blogok születtek, amelyek mára már igen nagy mennyiségben váltak a mindennapi életünk részévé, és váltak a keresetté a legegyszerűbb kulcsszavak alapján. Az “X” generáció tagjai gyakorlatilag Google-nemzedéknek tekinthető, hiszen a keresőoldallal együtt nőttek fel, így ebben az értelemben az egyik leginkább veszélyeztetett generáció.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A keresőoldalak öndiagnosztika terén betöltött szerepe hatalmas, mivel itt lehetőség nyílik a direkt kapcsolatteremtésre az érdeklődővel tpoic-ok és egyéb fórumok formájában. Az interaktív kommunikáció lehetőségének köszönhetően komoly figyelemformáló erővel bírnak a browser oldalak.  A végtelenül egyszerű és kényelmes keresési módszer az aktuális panasz, vagy felismerhető tünet egyszavas rögzítése és enter:

52977663_267924960759262_2793942999904550912_n
A mellrákra kiadott verziók a Google keresőben

A fenti példa, amelyet magam rögzítettem a telefonommal, szintén azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül biztonságos a keresőoldalak öndiagnosztikai szempontból használt alkalmazása. Sőt! Egyenesen veszélyes, hiszen számtalan képesítés nélküli szakértő forgat különböző hókuszpókusz oldalakon gyártott áltudományos cikkeket, amelyeket esetleg a komolyabb problémákkal küzdő betegek szakorvosi véleményként fogadnak el.

Változás iránti vágy

Az egészségügyről szóló médiatartalmak terén paradigmaváltás volt megfigyelhető az elmúlt évtizedben. Az egyszerű keresés online lehetősége nagyon széles tömegeket vonz. A betegekben, potenciális fogyasztókban növekedő bizalom és biztonság iránti vágy azonban erősödni látszik. Rajtunk, egészségügyben dolgozókon, szakújságírókon, egészségügyi médiakommunikációval foglalkozó szakembereken múlik, hogy miképp és milyen módon tudunk a betegekkel való virtuális találkozás alkalmával, pozitív véleményezést és kedvezően választott alternatívát nyújtani. Fontos elhitetni az emberekkel, hogy túl az éves, kétéves szűréseken, az észlelt panaszokkal orvoshoz forduljanak a Google által kínált lehetőségek helyett. Egyre több szakmai oldal törekszik a hitelességre! Egy 2017-ben indult kezdeményezés kapcsán, amelyet az EgészségKommandó indított el, megkezdődött a szakoldalak hitelesítése. Több szakmai szempontot vesznek figyelembe a hiteles minősítés terén, amelyek kulcspontja a betegbiztonság, illetve annak elérése. Céljuk, hogy a böngésző oldalakon keresgélő olvasók a számukra fontosnak vélt tájokoztatást hiteles formában kapják meg:  “egy olyan honlapról, ahol orvosok, szakemberek, nevüket vállalva, tudományos forrásokra hivatkozva, szakmai szervezetek támogatásával írnak a betegségekről, és azok kezeléséről.”

Generációm képviselői, a mai 40-es korosztály egy olyan lehetőség kapujában áll, ahol választhat még!

  • Ha “X” vagy és nem érted az orvosodat, akkor kérdezz! Kérdezz addig, ameddig meg nem érted, hogy mi történt veled, és milyen terápiát kell követned azért, hogy meggyógyulj, vagy jobban legyél!
  • Ha tünetet észlelsz magadon (tünet: látható, tapintható és mérhető eltérés), akkor keresd meg az orvosodat!
  • Ha panaszod van (panasz: amit érzel. A panasz kíséri a tünetet. Megemelkedett vérnyomás-> fejfájás), akkor fordul orvoshoz, hogy meg tudjon vizsgálni. A vizsgálatsorán olyan tünetekre bukkanhat, amelyek alátámasztják a kellemetlen, panaszt okozó érzéseket, és szakorvos felé tudnak irányítani, ahol kivizsgálnak!

Folytatásban az interperszonális kapcsolatban rejlő lehetőségekkel fogok fogadkozni :

Az aszimmetrikus kapcsolatban rejlő hátrányok

Jelen korunkban a sokkal szélesebb spektrumú technikai feltételeket biztosító intézményekben zajló vizsgálatok sokasága révén, a betegutak olyan mértékű információdömpinget eredményeznek, amelyek értelmezésére a szakemberek kommunikációs felkészültsége elengedhetetlenül szükséges. Sok múlik rajtuk!

Folytatás következik….

 

Ancsa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s