Sürgősségi, ahol nem szabad hangoskodni és csúnyákat mondani ránk

Közzétette:

Minap lejátszódott egy telefonbeszélgetés, ami nem is lett volna különös, hiszen naponta több tucatszor előfordul velünk, hogy telefonon nyugtatjuk meg az állapotuk miatt aggódó embereket.

A telefonbeszélgetés több hasonló hívás nyomán, egy elképzelt -tehát nem valós – szituációban játszódik:

  • Sürgősségi?
  • Igen, jó napot kívánok, Ancsa vagyok. Miben segíthetek?
  • Hetek óta fáj a hasam étkezések után. Az ügyelet monda, hogy a sürgősségit keressem. Be lehet menni ilyenkor? Dolgoznak hétvégén is?
  • Van most panasza? Láz, gyengeség…?
  • Most tűrhető, csak kicsit fáj, de már félek nekimenni az éjszakának.
  • Igen, a sürgősségi nonstop nyitva van, kérem fáradjon be személyesen, hogy egy orvos meg tudja vizsgálni!
  • Akkor most is mehetek?
  • Természetesen!
  • Sokat kell ilyenkor várni? Vagy menjek később, vagy reggel?
  • NEM tudjuk megmondani előre, hogy MENNYIT kell várni!

Először is azzal kezdeném, hogy a kórházi gyakorlatban a telefonon történő tanácsadást nem nagyon szeretjük, hiszen számtalan veszélyeket rejteget, elsősorban a betegekre, hozzánk forduló emberekre nézve. Persze van olyan, hogy telefonos-triage(triázs), de annak gyakorlását számos, előre meghatározott szakmai és jogi szabályozás határozza meg. Abban az esetben, ha úgy érzi, hogy adott helyzetben az egészségügyi problémájával nem tud megbirkózni mert rosszul van vagy gyenge, vagy más egyéb

71106678_962158097451525_3275415748683497472_n
AKUT Szakasz, C-vágány (2018)

lehetőség nem áll rendelkezésre pl.: (háziorvos, háziorvosi ügyelet), akkor előzetes megbeszélés és egyéb beutalók nélkül fáradjon be a legközelebbi, lakcímének megfelelő, területileg illetékes sürgősségi egységre.  Ha nem tudja, hogy ez mely egészségügyi intézmény, akkor hívja kérem az orvosi ügyeletet/mentőket, ahol meg tudják pontosan mondani, hogy hol van az önhöz legközelebbi akut ellátóhely. 

Ha úgy hozza a sors, hogy személyesen is megismerkedik egy sürgősségi betegellátó osztállyal, akkor nagyon kérem, tegye félre mindazon érdekes, olykor minimális valóságtartalommal bíró bulvárcikkeket, amelyek az adott egészségügyi szakterületről szólnak, és feltételezze az ott olvasottak ellenkezőjét. Egyszóval, forduljon hozzánk bizalommal.

A feltüntetett ábrán követheti nyomon, hogy mi fog önnel történni a sürgősségi egységen.

A hozzánk forduló betegek érkezhetnek önerőből. Ezt mi úgy szoktuk papíron, vagy egymás közt megjelölni, hogy saját lábon, vagy ambulánsan érkezett. Feltételezhetően a kevésbé súlyos panaszokat és tüneteket viselő betegek érkeznek ily módon, ám gyakran előfordul ennek az ellenkezője. Van, hogy az ambulánsan “önerőből” érkező betegek rosszabb, súlyosabb állapotban vannak. Ilyenkor ők elsőbbséget kapnak és gyorsabb ellátást.

Az érkezés másik módjáról a mentők biztosítják a betegeket. Mentőautóval, vagy rendkívül súlyos helyzetben mentőhelikopterrel.

A sorrendet az érkező betegek panaszai, tünetei és általános állapotuk szerint határozzuk meg egy szigorú szakmai szempontrendszer szerint. Ezt hívjuk “triázsolásnak” – besorolásnak/osztályozásnak.

A várakozás sokszor próbára teheti a türelmüket, hiszen ha kevésbé súlyos, életüket nem veszélyeztető kórképekkel érkeznek, akkor többet szükséges várniuk. A váróteremben tudják ezt az időt eltölteni. A kevésbé súlyos állapotú betegek az adott terem székein, a súlyosabb állapotúak pedig ülő és fekvő alkalmatosságokon, a c-vágányon (soron következő beteg) kerülnek elhelyezésre. Sokan kérdezik, hogy hazamehetnek-e, mert dolguk volna, és majd visszajönnek később, amikor már sorra kerülnének. Nos, ez valószerűtlen elképzelés. Ha bejelentés nélkül távoznak, akkor önkényes távozóként lesznek elkönyvelve, ha pedig bejelentik a távozási szándékukat, akkor egy “saját felelősségre távozó”  dokumentum aláírása után ezt megtehetik. -> Ezt mi soha nem fogjuk javasolni!

A váróteremben tiszteletben kell tartani a kórház házirendjét és a többi beteg nyugalom iránti igényét, így ha lehet, akkor ne hangoskodjanak, és ne mondjanak ránk csúnyákat, mert nem illik.

A vizsgálóba csak akkor mehet be a betegek hozzátartozói, ha a betegek állapotából fakadóan ez feltétlenül szükséges. 

A vizsgálat után (EKG, vérvétek, és orvosi vizsgálat) kerül sor az egyéb kiegészítő vizsgálatokra (Rtg, UH, CT…etc) Ezt követően ha a betegek állapota úgy kívánja, akkor a megfigyelő helyiségbe kerülnek az osztályra, vagy másik intézmény terápiás részlegére történő áthelyezésig. Kedvezőbb esetben (mert annyira nem súlyos az állapotuk) a váróteremben tudják megvárni a vizsgálatok eredményeit és a zárójelentéseiket. -> Itt csendben megjegyezném, hogy a zárójelentést illik megvárni! 

Ez az általános menetrend. Az ellátási idő nem kiszámítható, hiszen bármikor érkezhet hozzánk súlyos, elesett állapotú beteg, akinek megmentéséért, illetve állapotának stabilitásáért a komplett műszak harcol. Ilyenkor a várakozási idő megnyúlik. Amikor türelmetlenül vagdalkoznak és szitkozódnak, akkor álljanak meg egy pillanatra és nézzenek körül, mert a váróteremben lehet, hogy ott van azon hozzátartozó, aki szerettéért izgul és szorong. Ha másra nem, akkor embertáraikra legyenek tekintettel!

A videón a fent említett esethez hasonló pillanatokat láthatnak. Ugye milyen riasztó?

Ancsa

 

 

Kiemelt kép: The New York Times, (2012)

Videó: Facebook hírfolyam (BBC?), egyelőre ismeretlen elsődleges közlő.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s