Túlélési tippek egy sürgősségi triázstól

Vannak élethelyzetek, amelyeket nem kíván megismerni az ember. Főleg olyan élethelyzetekre gondolok, amelyekben idegenként mozgunk. Ilyen a sürgősségi egységek érkező oldala is. Senki nem vágyakozik oda, még mi sem, pedig nálunk jobban senki nem ismeri ezt a misztikus világot.

Arról már beszéltünk, hogy mi történik akkor, amikor a balsorsú ember a sürgősségin találja magát, illetve arról is, hogy mi minden történik addig a pillanatig, amíg orvoskézre nem kerül. A továbbiakban arról fogok írni, hogy mi történik az orvosi vizsgálat után, mire számíthat a beteg akkor, amikor várakozna szükséges.

untitled-5c-20i_41963928untitled-5c-20i_42010598

Sajnos sokan azt gondolják, hogy a sürgősségin, az orvosi vizsgálat után egy gép gyorsan kidobja az eredményt, és máris távozhatnak a meglévő, vélhetőleg kedvező “sürgősségi ellátást jelenleg nem igényel” zárógondolattal. De ez sajnos nem ilyen egyszerű.

Egy komplett kórház, maximális kapacitással áll az akut ellátó egységek hátterében.

A klinikai és diagnosztikai egységek orvosai és szakdolgozói, a nap 24 órájában működnek együtt a sürgősségi egységekkel úgy, hogy közben a kórházi ellátásra szoruló, operatív és fekvőbeteg részlegeket is kiszolgálják.

Gyertek velem, és ismerjétek meg a rendszert!

A váróterem

A várótermekben kialakult elégedetlenségi hullám, amely zsúfoltság idején hangos szópárbajig képes manifesztálódni, nem elkerülhetetlen. A kulcspontja a betegek időben történő tájékoztatása. Ha a beteg tudja, hogy tudunk róla, ha tudja, hogy mire vár, akkor többnyire nyugodtabb, hiszen nem magától próbál rájönni, vagy a mellette ülőtől kér tanácsot, hanem az ott dolgozó szakembertől, akiben megbízhat.

74601337_458210481717650_8036153676496109568_n.jpg

Fontosnak tartom, hogy a laikusok, hozzánk fordulók kérdezzenek, és ha kérdeznek, akkor  választ kapjanak. Van, hogy vizsgálat után egyszerűen kimenekülnek a betegek a vizsgálóból  és nem kérdeznek, de sajnos olyan is van, hogy kérdeznek, de a válasz kimerül egy “majd szólítják” válaszban. Sem időt sem teret nem adnak a konstruktív kommunikációra, amely egy maximum öt percnyi ráfordított idő árán érvényesülni tudna. 

Az orvosi vizsgálat után három plusz egy  lehetséges út van 

  • Ambulancián történő várakozás
  • Megfigyelő/fektetőben történő monitorozás
  • Azonnali osztályra helyezés
  • +1 Másik kórházba történő átszállítás

promo_32523175 (6).png

Azonnali felhelyezés, vagy másik kórházba történő áthelyezés.

A súly állapotú betegeket azonnal terápiás vagy operatív részlegre szoktuk helyezni, a lehető legrövidebb időn belül. Abban az esetben, ha a betegnek olyan kórképe van, amelyet az adott kórház nem tud biztonságosan ellátni, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő klinikai háttér, akkor egy másik, kiemelt intézménybe történik az átszállítás.

Ambulancián történő várakozás:

Adott esetben a beteg nincs súlyos, vagy életveszélyes állapotban, így kit várakozhat a váróteremben. Fontos mindig megkérdezni, hogy pontosan mire vár és azt, hogy ehet, vagy ihat-e. Ha gyógyszert kap, akkor kérdezze meg bátran, hogy mit kapott, mire hat és mire számíthat. Olyant ne kérdezzenek, hogy közben hazamehetnek-e, mert az esetek 100%-ban az lesz a válasz, hogy nem, csak akkor, ha saját felelősségére távozik és ezt alá is írja.

A vizsgálóban levett vér és vizeletmintákat elküldjük a laborba. Az eredmények többnyire 1-2 órán belül megérkeznek, azonban az értékelésük néha megcsúszhat, hiszen az adott orvos, aki “X” beteget vizsgálta, vizsgálja még “Y, Z, A-t és B-t is”  Kvázi egy orvosnak több betege van, akikkel egyenként foglalkoznia kell!

A vizsgálatok kiegészülhetnek további képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, CT, ultrahang és indokolt esetben MRI). Egy betegszállító segítségével jutnak el a betegek ezekre a vizsgálatokra, amelyek eredményi szintén 1-2 órán belül megérkeznek. A kiértékelésükre várakozni kell a fent említett okból kifolyólag.

Abban az esetben ha a laborleletben, vagy képalkotó vizsgálat eredményében eltérés van, az orvos kiegészítő vizsgálatot, másik orvostól szakvéleményt, konzíliumot kérhet. A konzílium sokszor időigényes, hiszen adott szakorvos a saját osztályán kezelt betegek mellett végzi el a feladat. A várakozási idő hosszát ez is befolyásolhatja. 

A zárójelentésre (ambuláns lap) szintén várni kell, mert azt a kezelőorvosa írja meg. Fontos, hogy az ambuláns lapját olvassa el a beteg és ha valamely információ számára nem érthető, akkor a kezelőorvosát kérdezze meg, kérje meg, hogy segítsen a megértésben.

A fektetőben történő megfigyelés:

Minden SBO-nak van egy megfigyelő helyisége, amelyet csak egyszerűen “fektetőnek” hívunk. A helyiség a nevéből adódóan a súlyosabb, szorosabb megfigyelést igénylő betegek számára van fenntartva. Kicsit olyan, mint egy majdnem intenzív osztály. Monitorok, gépek és életmentésre kialakított berendezések biztosítják a magasabb szintű, biztonságos betegmegfigyelést. A betegek itt gyógyszereket kapnak, illetve szorosabb megfigyelésben részesülnek. A megfigyelő helyiségben a látogatási idő, illetve a látogatás lehetősége forgalomfüggő. Ha súlyos állapotú beteg van megfigyelés alatt, akkor sokszor a hozzátartozók előtt zárva tartjuk a fektetőt.  A fent felsorolt vizsgálatokra vonatkozó eljárások itt is érvényesek.

Ancsa

Folytatásban: – Leggyakoribb konfliktusforrások az SBO-n 

Ha teszik az oldal és van időd, akkor kérlek szavazz rám és támogasd az AKUT Szakaszt az AIPM Nekem szól – pályázat szavazásán

Egészségügyi intézmények és szakemberek kategória, negyedik kép, keresd a lógót és az AKUT szakaszt 🙂

70908121_2445963675490006_7370172633079349248_n

Ancsa

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s