2020.03.18 A sürgősségi egyik lényege, hogy tanuld meg elviselni a nyomást, ami fokozódhat -Nyomás alatt

Közzétette:

2020.03.18

A sürgősségi egyik lényege, hogy tanuld meg elviselni a nyomást, ami fokozódhat

Éjjel egykor sikerült lefeküdni és aludni. Ahogy párnát ért a fejem,elaludtam. Irtó idegesítő rémálmaim vannak. Reggel ébredés előtt álmomban is dolgoztam. Bent voltam a munkahelyemen, ahol valami értekezleten ültünk állig szkafanderben és azért balhéztunk, mert nem hallottunk semmit a sapka – szkafanderkapucni kombináció miatt. Viszont hiába ordítottunk, a maszk elnyelte a hangunkat. Aztán megszólalt a tetra (ezen a rádión hívnak minket a mentők, ha eset van) Felugrottam és mázsásan nehéz mozdulatokkal igyekeztem átvergődni a tömegen. Arra ébredtem, hogy a telefon csörög. Riadtan ordítottam bele, hogy halló! A vonal végén egy kolléganő érdeklődött egy tegnapi eset kapcsán. Én meg szavába vágva sikoltoztam a kérdést, hogy “milyen nap van, milyen nap van”. Hirtelen ő sem tudta. Elkezdtünk nevetni . Vicces volt.

Sikerült vásárolni és a kozmetikushoz lejutni, aki miattam nyitotta ki az üzletet. Már ők sem fogadnak vendéget… Szó szerint sebészeti göncben rakta helyre az arcom szemvonalát. Esküszöm úgy éreztem magam 1/4 órán át, mint egy hercegnő. Beugrottam a szupimarketbe is. A bolti eladók konkrétan olyanok voltak, mint az űzött vadak. Elképesztő tempóban szórták ki a termékeket, amiket a vásárlók ész nélkül halmoztak a kosaraikban. Néha rendesen meg tudtam döbbenni az emberi gyengeségen. Egy hétköznapokon feltehetőleg halál cuki nénike felvásárolta a komplett mosószer-készletet. Soha nem fogok rájönni a logikára. Lehet neki a mosás a nyünyükéje.

Ma átnéztem a Szakaszt és megnéztem az új FB-ot is. Elég fura, de szerintem nagyon menő lesz. A laptopomra be is állítottam az új verziót. A PC-n a régit cöcögtetem. Ma sokkal nyugodtabb voltam. Nem olvastam híreket. Egészen délutánig tartott ez a csendes nyugalom. Soha többet nem fogok júliusig híreket olvasni.

Este elkezdtem összerakni a holnapi motyómat. Este megyek be, éjszakás leszek. Ahogy pakoltam, úgy nőtt a frekim (pulzusszám). Nem tudok nem stresszelni. Komolyan, ha ennek vége lesz, akkor elvonási tüneteim lesznek. Folyamatosan trenírozom magam és egyre többször jut eszembe az egykori főnököm. Egyszer megrogytam egy csúf műszak után, még zsenge kezdőként, amikor behívott és közölte: “Ancsa, a sürgősségi egyik lényege, hogy tanuld meg elviselni a nyomást, ami fokozódhat. Fogadd el, hogy napról napra, de akár óráról órára nőhet a nyomás és a helyzet gyakorlatilag percenként változhat, rosszabbodhat.”  Ma ezzel a gondolattal fogok lepihenni. Meg azzal, hogy nem vagyok egyedül. Egy egész SBO és egy egész kórház lett egyszerre a legközelebbi kollégám.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s